Megérdemeljük

A szerelem, az odaadás kölcsönös és szabad választás, egyéni és együttes döntés eredménye. És a szerelem nagyon törékeny is, nagyon könnyű kívülről rombolni. Mások szerelmét leginkább előítéleteinkkel, elvárásainkkal tudjuk és szeretjük korlátozni. Az adott pár konkrét ismerete nélkül, valamilyen nekünk nem tetsző jellemzőjük, leginkább a választott pár származása, neme, vélt vagy valós személyisége okán szoktuk támadni. 

Mindezt úgy, hogy érdemben nem tudjuk, mit tesz az adott pár, hogyan él, nem tudjuk megmondani, ahogy élnek, vagy ahogy gondoljuk, hogy élnek, az ránk nézve miért is káros, ahogy azt sem tudjuk ellenőrizni, hogy az életükbe való beleszólás után valóban a mi elvárásainknak megfelelően élik az életüket, ráadásul semmivel sem jutalmazzuk azt, hogy a saját maguk által jónak gondolt életvitelről átálltak a mi általunk jónak gondolt életvitelre. Ehelyett vakon rombolunk, miközben azt gondoljuk, ezt van alapunk megtenni, és meg vagyunk győződve arról, hogy jót teszünk másokkal. Holott dehogy, saját, sokszor középkori elvárásainkat akarjuk másokra erőltetni. Azzal foglalkozunk, mit tegyenek és hogy éljenek mások, ahelyett, hogy arra figyelnénk, mi mit tegyünk és hogyan éljünk. 

A tiszteletben tartás az egyetlen előre vezető forma, és az érdeklődésünkkel, megértésünkkel, biztatásunkkal és támogatásunkkal nagyon sok jót tehetünk másokkal. Amit megismerünk, azt kicsit meg is szeretjük, ezért sokan inkább nem akarunk más életvitelű és más gondolkodású embereket megismerni, mert akkor bizonyosan nem kerül összeütközésbe a tapasztalatunk a jól megszokott elvárásainkkal, és nem ítélkezhetünk olyan könnyen mások felett. Ha tiszteletben tartjuk mások magánéletét, annak is növeljük az esélyét, hogy a mi magánéletünket is tiszteletben tartsák mások. 

A közösségi értékekben is fontos szerepet játszik mindaz a kreativitás és önbizalom, amit leginkább az otthonról hozott támogatás erősít meg. Ha valakinek a szerelmi kapcsolatát rongáljuk, egyben azt a rengeteg közöshöz való hozzájárulását is csökkentjük, amellyel egyébként a békés, elfogadó, támogató, vagy csak a saját életét élni hagyó környezetben növelné a közös jólétünket. 

Emellett nagyon romboló dolog más kapcsolatát feldúlni, kívülről bármilyen bizonytalannak is tűnik az, ahogy nem jó biztosra menni úgy sem, hogy előbb megnézzük, hogy valaki képes-e párkapcsolatban élni, megnézzük, hogy a szerelem mennyire szépíti meg, majd elszeretjük. Más problémáit nem tudjuk azzal megoldani, hogy újabb gondok elé állítjuk őt. Ezzel leginkább annak az esélyét növeljük, hogy magunk is pont ugyanígy járjunk, mivel az eredeti problémát nem oldottuk meg, csak beléptünk abba.