Megérdemeljük

A demokráciáktól a diktatúrák felé haladva egyre több elvárással szembesülünk és egyre inkább életbe vágó azoknak megfelelni. A demokráciában alapvetően azt várjuk el egymástól, hogy általában tartsuk tiszteletben a törvényeket és konkrétan a többiek jogait. Magyarországon a nagy többségünknek rengeteg elvárása van a többiekkel és az állammal szemben, emiatt az állam és a sok helyi hatalmasság is sok elvárást támaszt velünk szemben. Ettől működik ennyire nyögve nyelősen nálunk a demokrácia, emiatt vágyunk leginkább egy erőskezű, jó királyra. És pontosan emiatt egészen ritkán lesz jó királyunk, mert nem hagyunk rá esélyt, hiszen a jó király attól lesz jó, hogy a valós érdekeinket nézi az elvárásainkkal szemben. 

Nagyon sok minden probléma megoldását az államtól várjuk. Az állam ennek lelkesen eleget is tesz, ezért is nyomul be minden területre. Mindennek az árát elég későn fogjuk észrevenni. Mivel mindent az állam old meg, és az államot magyar emberek működtetik, az egész egy hihetetlenül erős monopolhelyzetet eredményez, amiben már minimálisan választhatunk, hogy az állam szolgáltatásait igénybe kívánjuk-e venni egyes részkérdésekben, vagy esetleg nem, mivel annyira kiszolgáltatottakká válunk, hogy nagyon sokat fogunk kockáztatni, ha nem minden téren vesszük igénybe az állam szolgáltatásait. Nagyon könnyen kerülhet a nevünk mellé valamilyen negatív jelzés egy adott kérdésben, aminek elképzelhetetlenül sok más területen látjuk kárát, mi is, és rokonaink is. Mindezt úgy, hogy éltünk már ilyen rendszerben, nem is túl rég, amikor az állam az élet számos területén monopolhelyzetben volt. A szocializmusról úgy gondoltuk, hogy akaratunk ellenére, külső erők kényszerítették ránk azt a rendszert, miközben most, teljesen saját akaratunkból építünk ki egy pont ugyanilyet.