Megérdemeljük

A legtöbbet akkor adjuk, ha magunkat adjuk, teljes lényünket és személyiségünket. Őszintén felvállaljuk magukat, nem akarjuk meggyőzni a másikat egyes testi adottságaink vagy személyiségjegyeink jó vagy kiemelkedő voltáról, nem válogatunk ezek között. Hanem bízunk a másikban, hogy látja, neki mi tetszik bennünk, és el is tudja dönteni, hogy amit lát, az tetszik neki vagy sem. 

Mindig lesz nálunk és párunknál is szebb, fiatalabb, csinosabb, gazdagabb, izmosabb, humorosabb, szexibb, ezzel nem tudunk mit tenni. Küzdhetünk azért, hogy a párunk szemében, vagy sok esetben inkább a saját szemünkben megmaradjon az a kép, ami miatt megtetszettünk a másiknak, hősiesen harcolhatunk azért, hogy izmosak, gazdagok, viccesek, jól öltözöttek, kívánatos macsó hímek vagy szexbomba nők maradjunk, de ez csak ideig-óráig folytatható. Ennél is nagyobb gond, hogy a párunk egy idő után ráun a változatlanságunkra, és esélyes, hogy az ő igényei is változnak. Ha magunkat adjuk, akkor abban biztosak lehetünk, hogy más nem lesz olyanabb, mint mi, és személyiségünk gazdagsága újra és újra elvarázsolja párunkat. Változhat ő is, változhatunk mi is. Ha teljesen és őszintén magunkat adjuk, ezek örömteli változások, lehetőségek, és nem leküzdendő feladatok vagy stresszt növelő problémák. 

További hatalmas előnyt is jelent, ha magunkat adjuk. Észre fogjuk venni azokat, akik szintén magukat adják, kölcsönösen és azonnal fel fogjuk egymást ismerni, könnyen meg fogjuk egymást érteni. Sokkal tisztább képünk lesz azokról is, akik nem vállalják fel a teljes személyiségüket. Sokkal gyorsabban, célirányosabban és sokkal mélyebb érzésekkel fogjuk a majdani párunkat keresni, és meglepődve fogjuk tapasztalni, hogy mennyire kitűnik a párkeresők közül az, aki teljes személyiségét felvállalja. Sokkal többet nyújtunk egymásnak, sokkal több elemű listát, mint amit önző módon való társkereséskor fontosnak tartottunk. Végtelenül sok értéket adunk és végtelenül sok értéket kapunk egy olyan párkapcsolatban, amely személyiségünk kölcsönös és teljes adásán alapul. 

Fontos tudni, ha magunkat adjuk, az sem véd meg a szerelmi csalódásoktól, a szerelem elmúltától, az elválástól. De tudhatjuk, hogy mindent megtettünk magunkért, a párunkért, a kapcsolatunkért. Ez nagyon is járható út, és nagyságrendekkel messzebb vezet, mint bármely más út a társkeresésben. Nemcsak mások magánéletét, saját szerelmünket is fontos tiszteletben tartani, döntését elfogadni. Ha valakit nem fáj elveszíteni, ha arra készülünk, hogy ez minél kevésbé fájjon, akkor nem lesz végtelenül jó a vele töltött idő.