Megérdemeljük

Nagyon könnyen vágunk neki a társkeresésnek lehetetlen kívánságokkal. Legyen nagyon vonzó, csinos, jóképű, szexi a másik, de legyen hozzánk hűséges, legyen tapasztalt az ágyban, de ne legyen korábbról sok partnere, legyen független, de ne keressen többet nálunk, tudjon eltartani minket, de ne korlátozzon ezzel, legyen jó baráti köre, de mégis inkább velünk töltse az időt, legyen okos, de ne legyen okosabb nálunk, sokkal több jó tulajdonsága legyen, mint nekünk kevésbé tetsző, és viselje nagyon jól a mi rossz tulajdonságainkat. Úgy gondoljuk sokan, hogy mégiscsak a mi párunk lesz, tehát joggal várjuk el a másiktól, hogy már azelőtt felnőjön a másik ehhez a feladathoz, mielőtt egyáltalán bemutatkoztunk volna egymásnak. 

Tele vagyunk túlzó kívánságokkal és elvárásokkal. Ezek egy része nyilvánvalóan lehetetlen, másik része kevésbé nyilvánvalóan lehetetlen, de mégis csökkentjük az esélyét annak, hogy megtaláljuk az igazit, vagy elégedetlenül és hiányérzettel kezdünk párkapcsolatba valakivel, ráadásul ezért a másikat hibáztatjuk.

Biztosak vagyunk abban, hogy mi készen állunk megtalálni életünk szerelmét, megérdemeljük a boldogságot, és szívünk választottját megtalálni leginkább mennyiségi kérdés: ha elegendően sok ideig ismerkedünk vagy elegendően sok emberrel ismerkedünk, akkor bizonyosan nem maradunk le életünk szerelméről. Úgy gondoljuk, hogy holnap megtaláljuk életünk szerelmét, mert ez csak idő vagy jószerencse kérdése, és nem annyira rajtunk múlik.